<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[Marketing ismeretek]]></title><description><![CDATA[Oldalak]]></description><link>http://marketing.infodoboz.com/</link><copyright><![CDATA[Copyright Marketing ismeretek]]></copyright><generator>sNews CMS</generator><item><title><![CDATA[Utószó]]></title><description><![CDATA[  Reméljük, az Olvasónak most egy jobb és teljesebb képe van a
marketingről. A mai állandóan változó világban ugyanis a
marketing-koncepció alkalmazása a nonprofit szervezetek számára is
nélkülözhetetlen. A nonprofit szervezetek világszerte hasonlóságot
mutatnak nemes céljainkban és lelkesedésükben. Akár az éhező
gyermekekért, a Föld megmentéséért vagy a fegyverkezés ellen harcolnak,
az biztos, hogy nagy kihívások állnak előttük. A marketing segíthet e
kihívások teljesítésében.  

  A marketing azonban nem csupán egy funkció. Ez egy átfogó módszer aszervezet irányítására. És ahogy a szemünket céljainkra ésjövőképünkre szegezzük, ne feledjük azért a szemünk sarkábólfigyelni azokra az új módszerekre melyek segíthetnek nekünk céljainkelérésében.    Felhasznált irodalom:        Breen / Blankensip: Do It Yourself Marketing Research Book. New York,    McGraw Hill Inc., 1989.      Espy, Siri: Marketing Strategies for Nonprofit Organizations. Chicago,    Lyceum Books, 1993.      Kotler, Philip: Marketing for Nonprofit Organizations. Englewood    Cliffs, Prentice Hall Inc., 1982.      McKenna, Regis: Relationship Marketing, Successful Strategies at the    Age of the Customer. New York, Addison-Wesley Publishing Company,  1991.      Sowter, Colin V.: Marketing for the Non-Marketing Manager. Berkshire,    McGraw Hill Inc., 1995.      Stern, Gary J.: Marketing Workbook for Nonprofit Organizations. St.    Paul, Amherst H. Wilder Foundation, 1994.      Wolf, Thomas: Managing a Nonprofit Organization. New York, Simon &amp;    Schuster, 1990.      Az írókról:      Michal Bucko   1991 óta dolgozik a szlovák nonprofitszektorban. Jelenleg a Slovak Youth Card (Szlovák Ifjúsági Kártya)igazgatója, amely egy páneurópai szervezet, azzal a küldetéssel, hogytájékoztatja a szlovák ifjúságot a különböző oktatással,kulturális eseményekkel, munkahelyekkel és utazással kapcsolatoslehetőségekről. Ezelőtt az író a Szlovák Ifjúsági Tanácsbandolgozott, mint információs menedzser. Emellett tapasztalt nonprofitmenedzsment tréner is: elvégezte a Johns Hopkins Egyetem PolitikatudományiIntézetének Trénerképző Programját 1996-ban.    M. Bucko a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett diplomát geológusi ésvízrajzi mérnöki szakon. Szintén végzett a kanadai, torontói YorkEgyetem közigazgatási szakán, valamint menedzsment tanulmányokathallgatott a Pozsony Városi Egyetemen.      Lori Gerstley   egy maryland-i public relation cég, a PRWorks igazgatója. A céget 1995-ben hozták létre, és sokféle PRszolgáltatást nyújt, mint például PR stratégiai tervezés,médiakapcsolatok, szóvivők képzése, különleges események szervezése,krízis kommunikáció, reklámanyagok elkészítése vagy szponzorálás. L.Gerstley kliensei a legkülönbözőbb területeken dolgoznak, például azegészségügyben, biotechnológiában, gazdaságfejlesztésben. Ezelőtt azíró egy baltimore-i PR és reklámcégnek, a Gray Kirk / VanSant-nakdolgozott PR tanácsadóként. Két díjat kapott a PR területén végzettmunkája elismeréséül: az egyiket egy újszerű PR-kampánymenedzseléséért, a másikat egy közösségkapcsolatok programkifejlesztéséért és elterjesztéséért,    L. Gerstley a Maryland Egyetem újságíró szakán végzett. A Baltimorevárosi közösség aktív tagja, kuratóriumi tagként dolgozik a ZsidóNagy Testvér Szövetségben és a baltimore-i Művészeti Iskolában,valamint a baltimore-i Állatkert marketing bizottságában.  ]]></description><pubDate>Sat, 17 Nov 2007 09:05:54 +0000</pubDate><link>http://marketing.infodoboz.com/cikk/utoszo/</link><guid>http://marketing.infodoboz.com/cikk/utoszo/</guid></item><item><title><![CDATA[7. LÉPÉS: Értékeljük az eredményeinket és a folyamatot, amelyen átestünk]]></title><description><![CDATA[  Hogy a helyes úton maradjunk,   a marketing tevékenység rendszeres
értékelésére van szükség  . Ezúton a folyamat során is tudunk
változtatásokat tenni, ha úgy válik szükségessé.  
  
    E kérdések segíthetnek az értékelésben:  
    Elértük az akció/image-céljainkat?  
    Mi ment jól?  
    Mi ment rosszul?  
    Mit kéne legközelebb másképp csinálni?  
    Mit érdemes ugyanígy csinálni legközelebb?  
  

  Maga az értékelési folyamat úgy bonyolódjon le, ahogy nekünk a
legkényelmesebb. Vannak, akik közös megbeszélésen értékelnek, mások
az írott értékelést részesítik előnyben. Ám fontos, hogy ne úgy
tekintsünk az értékelésre, mint valaminek a végére. Az egyben egy
kezdet is! Az a bepillantás, amit az értékelés során nyerünk,
megmutathatja a helyes utat jövőbeli tevékenységünkhöz.  ]]></description><pubDate>Sat, 17 Nov 2007 09:05:22 +0000</pubDate><link>http://marketing.infodoboz.com/cikk/marketing-lepes-7-ertekeles/</link><guid>http://marketing.infodoboz.com/cikk/marketing-lepes-7-ertekeles/</guid></item><item><title><![CDATA[6. LÉPÉS: Tervezzük meg a marketing-kommunikációs kampányunkat]]></title><description><![CDATA[  A   marketing-kommunikációs (reklám) kampány   egy olyan
folyamat, mely összehoz bennünket a célcsoportunkkal. Ez a marketing mix
„reklám” eleme. Sokan ezt a részét élvezik legjobban a marketingnek,
mert ezáltal kapcsolatba lépünk a célcsoporttal. Mindennapi életünkben
rengeteg reklámmal találkozunk; a reklámeszközök befolyásolják
vásárlási szokásainkat. S hát sokszor, egy-egy agresszív
reklámkampány hatására olyan dolgokat vásárolunk meg, amelyekre
valójában semmi szükségünk.  

  Egy hatásos reklámkampány kialakítása a következő lépésekből
áll:  
  
    a szervezeti image tisztázása  
    üzenet megfogalmazása  
    reklámtechnikák kiválasztása  
    terv végrehajtása  
  

  Jó a reklámunk üzenete, ha a célcsoportunkat valamilyen cselekvésre
ösztönzi, amely számukra is előnyöket biztosít. A KERÉKPÁRUTAK
esetpéldában, a DTC üzenetének célja mind a petícióban, mind az egyéb
reklámeszközökben az, hogy a város lakóit és dolgozóit a városban és
a város körüli kerékpározásra buzdítsa (az elvárt cselekvés), s így
sportos életet ígér (ígért előny), s egyben hozzájárulást a
közlekedési problémák megoldásához (ígért előny), nem beszélve a
tisztább levegőről (ígért előny).  

  A reklámeszközök segíthetnek az image kialakításában és a
reklámüzenet átadásában. Rengeteg különböző eszközt használhatunk
a „kommunikációs mix”-ünk kialakításakor. Ám akár kicsiny, akár
óriási reklámkampányt szervezünk, ne feledjük: a legfontosabb, hogy
személyes kapcsolatban maradjunk klienseinkkel.  

  A reklámkampány során a következő eszközök (is) használhatóak:  
  
    hirdetés  
    éves beszámolók  
    reklámtáblák  
    szórólapok  
    ünnepi hirdetmények  
    kiárusítások  
    névre szóló levelek (Direct Mail)  
    újságcikkek  
    vásárokon, kiállításokon, expo-kon megjelenés  
    sajtónyilatkozatok  
    hírlevelek  
    plakátok  
    nyilvános beszédek  
    egyéb nyilvánosság  
    beszámolók megjelentetése  
    különleges események szervezése  
    nyilvános ill. TV viták (talk show-k)  
    telefonos marketing (telemarketing)  
    közhasznú. közérdekű reklámok  
    beszélgetés  
    Mi alapján válasszunk e lehetséges eszközök között? E néhányjótanács valószínűleg segíthet:        Gondoljuk át, kik is a azok, akiknek a reklám szól. Vizsgáljuk meg,    hogyan élnek, hova járnak, mit olvasnak és hallgatnak általában.    Ezután nézzük meg, mely eszközök illenek leginkább e képbe.      Használjuk ki az eszközök nyújtotta minden lehetőséget. Gondoljuk    át, hogyan fogjuk használni és terjeszteni az eszközöket,    különösen a nyomtatott reklámanyagokat (újságcikkek, szórólapok,    plakátok stb.) Például ha valahol megjelenik egy minket dicsérő    cikk, ne csupán veregessük meg a vállunkat, majd iktassuk le a cikket    valahova, hanem kérjük meg a sokszorosítási jogot és készítsünk    jó minőségű fénymásolatokat, majd azokat terjesszük (pl. küldjük    ki körlevélben, nagyítsuk ki plakátméretűre és így használjuk,    vagy terjesszük konferenciákon és szakmai fórumokon).      Költségvetésünket is vegyük számításba a reklámeszközök    kiválasztásánál. Ne ragadtassuk el magunkat, és ne költsük el    feleslegesen sokféle felületes eszközre a marketingre szánt    pénzünket. Ám ha csak egyfajta eszközt használunk, az is végzetes    lehet… Ha minden tojásunkat egy kosárba rakjuk, az meglehetős    kockázattal jár: ha az eszköz nem váltja be a hozzá fűzött    reményeket, minden pénzünk elveszik, s nincs több próbálkozási    lehetőségünk. Ügyeljünk tehát a bölcs felhasználásra, hogy a    legtöbbet ki tudjuk hozni a lehetőségekből.      Rendszeresen és folyamatosan juttassuk el reklámüzenetünket a    címzetteknek. Ha egy nagy marketingfogásba öljük az összes    pénzünket, nem tudunk majd egész évben láthatók maradni. Folyamatos    és rendszeres megjelenés = siker. Ahhoz, hogy üzenetünk tényleg    „átmenjen” a címzettnek, újra és újra meg kell vele  bombáznunk.      Ne adjuk fel a sikert. Ha egy eszköz jól működött a múltban, ne    keressünk újat, használjuk ezt újra.      Maradjunk folyamatosan a küzdőtéren. Az igazi marketing sikerek    hosszú távú befektetéseken alapulnak. Ha reális céljaink, értelmes    marketing tervünk és átgondolt reklámjaink vannak, folyamatosan    gerjeszteni tudjuk a kívánt reakciókat. Ha egy eszköz rossz
    választásnak is bizonyul, ne adjuk fel. Gondoljuk át, mi lehetett a
    hiba, és lépjünk tovább.  
  

  Íme egy példa:  

  A Kedves Emberek Klubja adománygyűjtő kulturális rendezvények
szervezésével foglalkozott, s az ezekből összegyűjtött összeget más
szervezeteknek adományozta. Természetesen nekik a sikert (azaz nagyobb
bevételt) az jelentette, ha több ember látogatott el a programjaikra.
Minden program előtt tehát nagy összegeket fordítottak reklámra.  

  Egyszer elhatározták, hogy koncertet szerveznek, s a bevételt egy
árvaház javára fordítják. Nyolc jól ismert rock zenekart invitáltak
meg az eseményre, és mintegy 1000 résztvevőre számítottak. A
rendezvény jelmondatául a „Rock a gyermekért” szlogent választották,
mert úgy vélték, ez megragadó és kapcsolódó. Ám a koncertre végülis
csak 150-en jöttek el, ami a szervezőket kiábrándította, s a koncert
kudarcosnak ítéltetett.  

  Mint később kiderült, a szlogen tévesztette meg a célcsoport tagjait.
Azt hitték ugyanis, hogy a koncert gyermekeknek szól, nem pedig a
szükségben lévő gyermekek segítésére irányul. A városban mindenhol
kiragasztott plakátok a „Rock a gyermekért” jelmondattal inkább
károsnak bizonyultak, mint hasznosnak, mert megtévesztette az embereket. A
hiba az volt, hogy a jelmondat nem volt egyértelmű s nem fejezte ki
érthetően, hogy kinek is szánják a koncertet.  ]]></description><pubDate>Sat, 17 Nov 2007 09:04:19 +0000</pubDate><link>http://marketing.infodoboz.com/cikk/marketing-lepes-6-kampany/</link><guid>http://marketing.infodoboz.com/cikk/marketing-lepes-6-kampany/</guid></item><item><title><![CDATA[5. LÉPÉS: Alakítsuk ki marketing tervünket]]></title><description><![CDATA[
  A marketing mix átgondolása folyamán felmerülhettek problémák és
kérdések, melyeket érdemes megbeszélnünk a terv elkészítése előtt.
Például ha néhány dolgot nem tudtunk biztosan eldönteni, lehetséges
megoldás lehet egy piackutatás, amely megadhatja a szükséges
információt. (A piackutatásról az 1. lépésnél beszéltünk
részletesen).  

  A részvétel kérdése fontos átgondolandó része a marketing tervnek.
Ki vesz részt szervezetünk marketing tevékenységében? Nagyon sok szinten
és módon bevonhatunk embereket.  

    A kuratórium.   A kuratórium tagjai könnyen bevonhatók,
például úgy, hogy fontos marketing szerepkört adunk nekik vagy
felkérünk egy külső marketing konzulenst. Lehetséges, hogy a
kuratóriumi tagnak van marketing tapasztalata és be szeretne szállni a
marketing folyamatba, esetleg segít kapcsolatokat kiépíteni lehetséges
partnerekkel és támogatókkal, akik segíthetik marketing
tevékenységünket.  

    A szervezetirányítás.   Ahhoz, hogy marketing tervünk
működőképesnek bizonyuljon, fontos, hogy a szervezet vezetői teljes
szívükből támogassák azt. Ha a munkatársak, kuratóriumi tagok
önkéntesek vagy mások megérzik, hogy a vezetők nem támogatják a
marketing tevékenységet, az szinte bizonyosan kudarcot vall.  

    A marketing bizottság.   Sok szervezet sikeresen össze
tud állítani egy bizottságot a munkatársakból, kuratóriumi tagokból,
önkéntesekből és külső marketing szakértőkből, akiket érdekel a
szervezeti marketing. Ilyenkor a bizottságnak meg kell adni a döntési
jogot a marketinget befolyásoló kérdésekben. Őket talán kevésbé
érdekli a marketing terv összeállítása, de bizonyosan érdekeltek a
végrehajtásban.  

  Ám egyet mindenképpen jegyezzünk meg: a teljes szervezet összefogása
nélkül a marketing erőfeszítései könnyen kudarcot vallanak.  

  A terv elkészítése  

  A marketing terv biztosítja, hogy marketing stratégiánkat és
taktikáinkat alaposan átgondoljuk. Ez ugyanis választ ad a következő
kérdésekre:  
  
    Hol vagyunk most? (jelenlegi helyzetünk elemzése)  
    Hová akarunk eljutni? (marketing célok)  
    Hogyan jutunk el oda? (stratégiák és tevékenységek)  
  

  Maga a marketingterv a következő részekből áll:  

  Működési összefoglaló, helyzetelemzés, célok és célkitűzések,
stratégiák, végrehajtási terv (például munkaerő kérdések), és
költségvetés.          Működési összefoglaló:   Beszéljük meg a    kulcskérdéseket, stratégiai kezdeményezéseket és ezek    végrehajtását. A megállapodásokról készítsünk egy tömör    összefoglalást.  
      Helyzetelemzés   (hol vagyunk most): értékeljük a
    rendelkezésünkre álló külső és belső információkat s a
    kapcsolódó (politikai, szociális, demográfiai, gazdasági)
    irányzatokat, használva ehhez a GYELV-elemzés eredményeit. Ennek a
    résznek tartalmaznia kell még a szervezet versenytársait és azok
    méretét, piaci részesedését valamint erősségeiket és
    gyengeségeiket.  
      Célok   (hova akarunk eljutni): ha már meghatároztuk
    image és akció-céljainkat, most érdemes részleteznünk őket. Ha
    azonban ezidáig nem tettük ezt meg, most már végképp itt az ideje. A
    célok és a várt eredmények a marketing terv alapjai, hisz ezeket kell
    a szervezetnek teljesítenie ahhoz, hogy elérje küldetését.  
      Stratégiák   (hogyan jutunk el oda): ez maga a
    marketing terv lényegi része. Ez tartalmazza azt az „5 P-t”,
    amiről már szóltunk: a terméket, célcsoportot, árat, elosztást és
    reklámot. Meg kell most tárgyalnunk, hogy az egyes eszközöknek mi
    lesz a hatása a céljainkra. Mi a termékünk? Melyek a célcsoportjaink
    és hogyan tudjuk azokat szegmentálni (igények és szükségletek
    alapján kisebb csoportokra osztani)? Mely alcsoportokat célozzuk meg
    tevékenységünkkel? Mi a termékünk ára? Mi a leghatásosabb
    terjesztési mód? Milyen reklámeszközöket érdemes használnunk?  
      Végrehajtási terv   (ki, mit mikorra fog
    megcsinálni): itt beszéljük át, hogy milyen emberekre van
    szükségünk a terv végrehajtásához. Vannak ilyen embereink vagy
    toboroznunk kell őket? Esetleg képezni? E tervrész fő része a
    feladatok elosztása. Meg kell keresni minden feladat felelősét és
    határidőt kell megszabnunk a végrehajtásra.  
      Költségvetés   (mennyibe fog ez kerülni): a
    végrehajtás kiadásai kerülnek ebbe a részbe. Ha egy részletes
    kimutatást készítünk a program működési költségeiből és a
    direkt marketingköltségekről, képet kapunk arról, hogyan használjuk
    fel a szervezet erőforrásait. Ha egy új programot vagy szolgáltatást
    indítunk be, az összes lehetséges költséget biztosítani kell a
    sikerért, például a helyszínt, emberi erőforrást, eszközöket és
    a hasonló kiadásokat.  
  

  A méretekről és a bevételekről sem szabad itt elfeledkeznünk. A
méretek iránti elvárását a szervezetnek azokban a kérdésekben kell
meghatároznia, ahol ez értelmezhető (pl. látogatók száma, eladott
mennyiség). Ez egy mérhető sikerkritérium. A bevételi oldalon minden
lehetséges bevételt tűntessünk fel a részvételi díjaktól az
alapítványi vagy egyéb támogatásokig.  ]]></description><pubDate>Sat, 17 Nov 2007 09:03:34 +0000</pubDate><link>http://marketing.infodoboz.com/cikk/marketing-lepes-5-terv/</link><guid>http://marketing.infodoboz.com/cikk/marketing-lepes-5-terv/</guid></item><item><title><![CDATA[4. LÉPÉS: Határozzuk meg a marketing eszközeinket]]></title><description><![CDATA[  Hatásos marketing alatt azt értjük, hogy olyan szolgáltatásokat és
programokat (szaknyelven: termékeket) alakítunk ki, melyekre a
fogyasztóknak igénye van. Ez magában foglalja azt is, hogy ezen
termékeket a megfelelő időben, a megfelelő módon/helyen és a megfelelő
áron juttatjuk el hozzájuk. Ha van már akciócélunk, a marketing
eszköztár - melyet ezután marketing mixnek hívunk, a szaknyelvet
használva - segíthet eldönteni, hogy megfelelő-e a termékünk és hogyan
alakítsuk ki az egyéb összetevőket a kívánt eredmény elérése
érdekében. Ha image-célokat tűztünk ki, akkor a marketing mix abban
segíthet, hogy meghatározzuk: kiknek és milyen tevékenységeket kell
elvégeznünk az eredményért.  

  A marketing mix valójában 5, angolul P-vel kezdődő eszközt foglal
magában - a terméket (Product), a célcsoportot (Publics), az árat
(Price), az elosztást (Place), és a reklámot (Promotion). Mit is
jelentenek ezek a fogalmak ?  

    TERMÉK:   Van egy termékünk, szolgáltatásunk vagy
programunk amellyel ki szeretnénk elégíteni egy embercsoport igényeit.
Ám nonprofit szervezetként nem csupán a kézzel fogható áruk és
szolgáltatások foghatók fel termékként hanem a szervezet teljes
értékrendszere is. Két példa lehet ezen értékek, mint termékek
megjelenésére: egy ügy érdekében történt lobbizás és egy fontos
témáról szóló ismeretterjesztés.  

    CÉLCSOPORT:   Meg kell határoznunk, kiknek nyújtjuk
termékeinket és mit nyernek ők belőle.  

    ÁR:   Az árat mindig attól függően érdemes
meghatározni, hogy célcsoportunk mennyit tud vagy szándékozik fizetni az
adott termékért. Különösen fontos ez a nonprofit szervezeteknél. Ha
célcsoportunk nem tudja megfizetni a termék önköltségét, más bevételiforrások után kell néznünk adományokból vagy adományszerzőrendezvények bevételeiből stb.      ELOSZTÁS:   Ekkor azt határozzuk meg, hogy termékünkszolgáltatásunk, vagy programunk hogyan vagy hol utolérhető.      TERMELÉKENYSÉG:   Az a mód, mellyel a termék,szolgáltatás, vagy program iránti igényt hatékonyan kielégítünk.      REKLÁM:   Olyan taktikákat kell alkalmaznunk melyek azembereket reagálásra ösztönzik.    Mikor legelőször készítünk el egy marketing mixet, meglehetősen sokidőt igényel, de idővel elsajátítjuk a folyamatot. Ha többszolgáltatásunk vagy programunk is van, érdemes mindegyikre külön meghatározni a marketing mixet. Nézzük át részletesebben e marketingeszközök használatát hogy jobban megértsük milyen szolgálatot tehetneknekünk.    Termék    Mint tudjuk, a   termék   az, melyért cserébe olyasvalamit kérünk, amire szükségünk van. Ahhoz, hogy „sikeresen” „eladjuk” termékünket szükséges, hogy az emberek felismerjék a hasznát, használni tudják és kedveljék azt. Ha ez nem így van, újra kellgondolnunk marketing tervünket.    A következő kérdések megválaszolásával megtudhatjuk, hogy jólhatároztuk-e meg termékünket.        Reagál a termékünk a célcsoportunk igényeire és  elvárásaira?      Van a termékünknek olyan tulajdonsága, amely bonyolulttá teszi a    használatát vagy kevésbé érthető?      Hogyan értékelik a fogyasztók a termékünket?      Célcsoport    A   célcsoport   azokból az emberekből áll, akik potenciálisan érdekeltek termékünk felhasználásában. A nonprofit szervezetek célcsoportjai a általában program résztvevőkből,támogatókból, adományozókból, politikusokból, a médiából vagy az önkéntesekből állnak. Sikerünk azon múlik, hogy a megfelelő emberekkel tudunk-e cserekapcsolatot kiépíteni - azokkal, akik igénylik atermékünket, tehát a legnagyobb valószínűséggel reagálnak pozitívan a termékeinkre vagy az üzeneteinkre. Hogyan szűkítsük le a listát, melya számtalan potenciális célcsoportot tartalmazza? Először is határozzuk meg: kik azok, akiknek a legnagyobb szükségük van a termékre, s egyben a leghatásosabban segítenek bennünket céljaink elérésében. Ők az elsődleges célcsoport.    A másodlagos célcsoport azokból áll, akik ugyan nem kerültek fel az elsődleges célcsoport listájára, ám a későbbiekben talán megcélozzukőket is vagy csak egyszerűen érdemes informálni őket tevékenységünkről.    Miután meghatároztuk célcsoportunkat, keressük meg, mi motiválhatja őket termékünk felhasználásában. Mik számukra a termék legfontosabb előnyei? Minden lehetséges célcsoportunk szempontjait vizsgáljuk meg.    Ár    Minden terméknek megvan a maga   ára  . Termékünk ára az, amit a programjaink résztvevőitől kérünk cserébe. Általában ezegy bizonyos pénzösszeg, ám nemcsak ebben gondolkodhatunk. Ha például egy „jó sztorit” szállítunk egy újságnak, akkor megjelenést kérünk az újságban. Ha szolgáltatásunk ingyenes, mint például vérnyomásmérés a hajléktalanoknak, amit kérünk, az az emberek bizalmaés ideje. Azonban ilyen esetekben is fontos, hogy az emberek érezzék a részvétel értékét, valamint, hogy megnyerjük és megtartsuk a bizalmukat.    Általános hiba a nonprofit szervezeteknél, hogy túl alacsonyan szabják meg áraikat. Az alacsony ár esetenként nemhogy értékesebbétenné, de leértékelheti termékünket a fogyasztó szemében. A kliens szemszögéből az ingyen termék egyenlő lehet az alacsony minőséggel. Szerencsére azonban már egyre több nonprofit szervezet felismeri, hogyha csak egy minimális árat is szabnak, akkor az emberek befektetésnek élik meg a terméket, és ez a termék fogyasztásának a növekedéséhez vezethet (pl. részvevők számának emelkedése).    A következő kérdéseket érdemes átgondolnunk, amikor árakathatározunk meg:        Mekkora a termék előállítási költsége?      Meg tudják a kliensek fizetni a teljes költséget?      Ha nem, akkor van olyan bevételi forrás, mely fedezni tudja a  hiányt?      A kliensek elég értékesnek ítélik a terméket ahhoz, hogy    kifizessék az általatok megszabott árat?      Mennyit kérnek a versenytársak a hasonló termékért?      Használható-e esetleg egy mozgó árskála?      Mennyi terméket kell értékesítenünk, hogy a költségvetés    igényeit kielégítsük?      Elosztás    Ahhoz, hogy könnyen meg tudjuk határozni, hogyan is juttassuk eltermékünket a célcsoportunkhoz, próbáljuk meg magunkat az ő helyükbeképzelni. A terméknek a lehető legkönnyebben elérhetőnek kell lennie. Fontos, hogy se fizikai, se érzelmi akadály ne tudja távol tartani klienseinket. Ha például egy idősek otthonát működtetünk, ezt nemhárom lépcsősor tetején alakítjuk ki, mert ott nagy a kockázata, hogyaz idős ember elesik, vagy egyáltalán nem is lesz képes feljutni.    Ha több, különböző szokásokkal bíró célcsoportunk van, mindenegyes csoportnak külön figyelembe kell venni az igényeit és lehetőségeit e téren s a szóróanyagokat is oda helyezzük, ahol eljuthat hozzá.    Például célcsoportunk az utazás iránt érdeklődő egyetemisták és középiskolások népes tábora. Először is érdemes meghatároznunk, hogy működési területünk városaiban hány diák él. Aztán nézzük meg, hány százalékuk szeretne utazni. Azokat a városokat válasszuk ki, ahonnan a legtöbb diák szándékozik utazni. Majd végül helyezzünk kiszóróanyagokat a számukra legelérhetőbb helyeken - az egyetemen, iskolában, valamint a diákok étkező- és szórakozóhelyeinek közelében.  

  Reklám  

    Reklámnak   hívunk minden olyan kommunikációs
módszert, melynek célja, hogy kialakítson egy image-t szervezetünknek s
rávegye az embereket termékünk igénybevételére. E módszerek közé
tartoznak például a szóróanyagok, a hirdetés, a Public Relation, a
különleges események vagy akár a közhasznú reklám. Egy gyakori hiba,
amit elkövethetünk, hogy mindig valamilyen újszerű módszert akarunk
alkalmazni. Ez egyszerűen nem helyes. Az a reklám, ami egyszer már
működött, nagy valószínűséggel újra működni fog. Gyűjtsük össze
a létező reklámanyagainkat és kritizáljuk őket anélkül, hogy
ízlésbeli különbségek vitáiba bonyolódnánk.  

  Következő szempontokból értékelhetjük anyagainkat:  
  
    Eredményes volt ezen eszköz használata?  
    A megfelelő image-t alakította ki szervezetünkről?  
    A megfelelő célcsoportnak szólt? Az ő nyelvükön és az ő
    problémáikról?  
  

  A marketing mix összefoglalásának jó módja, ha az átbeszélt
eszközöket írásban összegezzük.  

  Különösen hasznos ez az összegzés, ha több, mint egy termékünk
van, mert ez tartalmaz minden szükséges információt és egy átfogó
képet nyújt. Az összegzés tartalmazhatja a jelenlegi marketing
tevékenység értékelését, az új terv kulcsterületeit és témáit
valamint egyéb fontos kérdéseket. Ezen összefoglalót juttassuk el a
folyamat résztvevőinek és mindazoknak, akiket érdekel
marketingtevékenységünk, megmutatva nekik, hogy haladunk.  ]]></description><pubDate>Sat, 17 Nov 2007 09:02:58 +0000</pubDate><link>http://marketing.infodoboz.com/cikk/marketing-lepes-4-eszkozok/</link><guid>http://marketing.infodoboz.com/cikk/marketing-lepes-4-eszkozok/</guid></item></channel></rss>
